Daniel Kolenda:
A Szent Szellem tüze
Isten arra hívott minket el, hogy megtapasztaljuk a Szent Szellem általi élet kalandját. Mindnyájunknak szüksége van rá, hogy az ő tüze égjen a szívünkben. Valójában az Efézus 5:18 arra buzdít minket, hogy folyamatosan töltekezzünk be a Szellemmel. Ha tehát többre szomjazol, akkor áldás lesz számodra ez a tanítás, melynek címe: A Szent Szellem tüze.
A Szent Szellem nem valami "választható extra" a keresztények számára. Ő az Atyával való kapcsolatunk lényege, és a Vele való szoros kapcsolat az egyetlen módja, hogy elvégezhessük mindazt, amire Isten elhívott minket. A nemzeteinknek szükségük van Isten munkájára, és te is részese lehetsz ennek. Számos olyan generáció járt előttünk, amely soha nem tapasztalta meg a Szent Szellemet, és ez szívszorító. Pedig a leghétköznapibb emberek is, ha telve vannak Isten tüzével, változást idézhetnek elő a környezetükben, és megnyithatják az ajtót mások számára is a Szellemmel telt kalandos élet felé az Isten országában!
Szervezetünk, a Christ for all Nations már több mint négy évtizede tanúja annak, ahogy a Szent Szellem radikálisan átformál embereket és népeket, kapcsolatokat és körülményeket. Milliók életében láttuk, ahogy a mennyei tűz betölti őket, és szeretnénk, ha ugyanez a tűz a te életedben is felszabadulna!
"Mózes pedig apósának, Jetrónak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. Ott megjelent neki az ÚR angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor. Akkor ezt mondta Mózes: Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor? Amikor az ÚR látta, hogy odamegy megnézni, kiáltott neki Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes! Ő pedig így felelt: Itt vagyok!"
"Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból! Mózes azt felelte erre az Istennek: Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Izráel fiait Egyiptomból? De Isten azt mondta: Bizony, én veled leszek. Ez lesz annak a jele, hogy én küldelek: Amikor kivezeted a népet Egyiptomból, ennél a hegynél fogjátok tisztelni az Istent." 2 Mózes 3:1-4 és 10-12.
A te pusztaságod - a tökéletes közeg, hogy tüzet fogj!
Figyeljétek meg Mózes tartózkodási helyét, amikor Isten tüzével találkozott! Nem azt mondja, hogy Mózes akkor találkozott Isten tüzével, amikor lágy zöldellő réten feküdt és a közelben liliomoktól szegélyezett hűs forrásvíz csörgedezett. Sem azt nem mondja, hogy akkor találkozott Isten tüzével, amikor egy ötcsillagos luxusszállodában éppen a masszázságyon feküdt. A Biblia azt mondja, hogy a pusztában volt Mózes, amikor Isten tüzével találkozott. A puszta egy száraz hely, a puszta egy szomjas hely, a puszta egy magányos hely. Mégis pontosan ez volt az a hely, amelyet Isten kiválasztott arra, hogy kijelentse magát Mózesnek az égő csipkebokron keresztül.
Mindannyian keresztülmegyünk nehézségeken; mindannyian szembenézünk kihívásokkal. Talán éppen most is, miközben olvasod ezt a tanítást, magányosnak érzed magadat Isten jelenléte nélkül. Az is elképzelhető, hogy életed legnagyobb kihívást jelentő pusztaságán kell keresztülmenned. Jó hírem van számodra: minél szárazabb a fa, annál gyorsabban kap lángra! Isten tüze a pusztai feltételek között ég a legjobban!
Először a tűz jön
Figyeljetek meg még valamit ebben a történetben! Mózes találkozása Istennel - a legszárazabb, legmagányosabb helyen - volt a kiindulópontja Isten leghatalmasabb szabadításának és természetfölötti erejének, amit csak lejegyzett a történelem, a kereszt előtt. Isten elhívta Mózest, hogy képviselje őt, nyíltan szembeszálljon a Fáraóval, levezényelje a tíz csapást, és átformálja a zsidókat egy rabszolgahadból papok nemzetévé. Mindez itt kezdődött - egy lángoló bokornál a pusztában.
Látok itt egy alapelvet: mielőtt Isten elküldene a saját "fáraód" elé, mielőtt elindítana az utadra, mielőtt felszabadítana az elhívásra, amelyre megteremtett téged - előbb elküld a tűzhöz.
Először mindig a tűz jön. Az a meghatározó találkozás Isten jelenlétével a pusztában jön mindig először. Jézus, a felemeltetése előtt azt parancsolta a tanítványainak, hogy menjenek Jeruzsálembe. Mit csináljanak ott? Várjanak.
Gondolkozzatok el ezen! Ez a tizenkét ember volt az, aki a legtapasztaltabb, legképzettebb és legfelkészítettebb volt azokban a dolgokban, amelyeket magától Jézus Krisztustól tanultak. Ki más töltött el három és fél évet, éjjel és nappal, Jézus társaságában? Mégis azt mondta nekik, hogy várjanak. Mire várjanak? "Az Atya ígéretére." Mit ígért az Atya? A Szent Szellem kiáradását. Jézus tudta, hogy ahhoz, hogy a tanítványai valódi változást hozzanak a világba, szükségük van a Szent szellem erejére. Bár elengedhetetlen volt a felkészítésük, ahhoz nem volt elégséges, hogy végrehajthassák a küldetésüket. Ahhoz szükségük volt a Szent Szellem tüzének erejére.
Meggyőződésem, hogy a Szent Szellemmel való betöltekezésnek az egyik, ha nem a legfontosabb feltétele az éhség. Az éhség! Annyira lehetsz telve Istennel, amennyire telve akarsz lenni! Vágysz rá? Éhes vagy rá?
A Szellem megmaradó tüze
Emlékszem, még tinédzserként töltekeztem be Szent Szellemmel. Ez már idestova 20 éve volt. De van egy jó hírem! Ma erősebben ég bennem a tűz, mint akkoriban. És hiszem, hogy 20 év múlva még ennél is erősebben és ragyogóbban fog! A Szent Szellem tüze soha nem huny ki! Valaki kérdezheti tőlem: "Hogyan tartod égve a tüzet?" Épp ellenkezőleg van: a tűz tart engem égve!
Az Úr akkor szólt Mózeshez, amikor az közelebb ment megnézni a tüzet. Újra és újra felteszik nekem a kérdést, hogyan hallom meg Isten hangját. Figyeljétek meg, hogy az égő csipkebokor nem kezdett el kiabálni Mózeshez, amint a nyáját terelve elhaladt a bokor mellett. Egyszerűen csak égett, egészen addig, míg Mózes oda nem fordult. A Szent Szellem türelmes; hosszú időn át várhat. Mire vár? Arra, hogy odafordulj és hallgasd.
Mózes odafordult, és az Úr szólt hozzá. Nem tudom, hány bokor lehetett a pusztában. Gondolom, nagyon sok. De egy dolgot tudok: csak egy bokor égett az élő Isten jelenlétével.
Mit keres a világ? Azért keres minket a világ, hogy szebb gyülekezeti épületeink legyenek? Azért, hogy ékesszóló prédikátoraink legyenek? Azért, hogy hallgathatóbb zenénk legyen? Vajon mit akar látni tőlünk a világ? Amiről mi úgy gondoljuk, hogy fontos számukra, az a világ számára tökéletesen lényegtelen. Az egyház megpróbálta úgy megnyerni a világot, hogy hasonlóvá vált hozzá. Túlságosan is gyakran ellenálltunk, hogy Isten szent tüze megkülönböztessen minket tőlük. Nem konfrontálódunk emberekkel, nehogy megbotránkoztassuk őket. Ezért inkább úgy akarjuk megnyerni őket, hogy olyanokká válunk, mint ők.
De Isten nem egy olyan bokor által vonta magához Mózest, ami éppúgy nézett ki, mint az összes többi, hanem egy olyan bokor által, amely jelenlétének tüzével égett.
Te miért égsz?
Néhányan olyannyira mérsékeltek, hogy gyakran jobban törődnek azzal, hogy mit gondolnak róluk az emberek, vagy hogyan látják őket, mint azzal, hogy mit tesz Isten. De ha inkább foglalkoztat az, hogyan lát a világ, mint az, hogy betöltekezz Szent Szellemmel, akkor még nem vagy éhes. Egy éhes embert teljességgel hidegen hagy, hogy mások mit gondolnak róla. Egyetlen dolog foglalkoztatja: élelmet juttatni az éhes gyomrába. Ha így éhezel a Szent Szellemre, minden más az őt megillető sokadik helyre kerül az életedben. Jobban fogsz vágyakozni rá, mint a levegőre, amit belélegzel, jobban, mint az ételre, jobban, mint a mérsékelt viselkedésre, jobban, mint a jóhíredre, jobban, mint a szolgálatodra, egy szóval: jobban, mint bármi másra!
Nyúlj ki érte, és várd a Szent Szellem egy új érintését! Kérd őt újra a tüzéért, és hagyd, hogy újra lángra gyújtson!
Ő vár rád...